Válogatás a fejlodesgazdasagtan.hu oldalon megjelent cikkekből

2020. május 5-én indítottuk útjára honlapunkat a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának keretében. Azóta a honlapon körülbelül 200 különböző publikáció jelent meg, havonta átlagosan 2500-3000 független látogatás van. A látogatások jelentős része külföldi, az Egyesült Államoktól Oroszországig nagyon sokan figyelik honlapunkat. A honlap beköszöntőjében így fogalmaztunk: “A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya azzal a céllal jött létre, és alakult újjá négy évvel ezelőtt, hogy a hosszú és középtávú gazdaságpolitikai folyamatok elemzéséhez fórumot adjon, lehetőséget biztosítson eszmecserére a hazai közgazdász társadalomban ezekről a kérdésekről

Iparpolitika és felnőttképzés

A tanulmány célja a hazai kis- és középvállalati szektor műszaki és gazdasági jövőképének feltárása. A témaválasztás alapvető oka az, hogy véleményünk/meglátásunk szerint fordulat megy végbe az globális és a hazai iparpolitikában. A napjainkban kialakuló új iparpolitikai irány nagyobb mértékben támaszkodik a gazdasági szereplők részvételére a technológiai és gazdaságpolitikai célok végrehajtásában jellemzően a felzárkózó országokban. Ez fordulat a korábbi időszakhoz képest, aminek az volt a jellegzetessége, hogy főleg a centrum országokban volt csak jelen a meghatározó gazdaságpolitikai irány. A felzárkózó területek csak nagyon csekély mértékben vettek részt a technológia-politikai vagy gazdaságpolitikai irányításban

Egy újabb világgazdasági átalakulás küszöbén. Ben. S Bernanke, Volt merszünk cselekedni, Napvilág Kiadó, Budapest, 2017

A 2008-as pénzügyi, gazdasági világválság 10. évfordulóján Bernanke kötete egy fontos lépés, erős törekvés arra, hogy a pénzügytan, közgazdaságtudomány visszatérjen eredeti céljához, a helyes, elvszerű gazdaságpolitikai döntések elméleti megalapozásához. „Az amerikai elnököt előrejelzéssel ellátó National Intelligence Council nemrégiben közzétett egy jelentést 2030-ról, amelyben azt vetíti előre, hogy az Egyesült Államok lesz a világ legerősebb, de nem hegemón országa. Az egypólusú világnak vége, és az Egyesült Államok nem lesz olyan erős, mint amilyen a múltban volt. Ám egy viszonylagos hanyatlás mértéke nem egyenlő az amerikai kor végével”, írja Joseph Nye [Nye, 2017: 88], és ez az átrendeződő globális viszonyrendszer meghatározza a korszak gazdaságpolitikai és pénzügypolitikai viszonyait is. (...

Budapest - versenyképesség és oktatás

A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú társadalomnak és gazdaságnak is neveznek. A tudásalapú társadalom a globalizáció formációelméletének egyik alapvető meghatározása több más tényező mellett. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között. Magyarország világháború és Trianon utáni helyzete miatt élesebben vetődött fel a főváros és a vidék viszonya

Ökológia – mezőgazdaság - agrárszakképzés

A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai középfokú agrárszakképzés alapvető tendenciáit, és bemutassa, hogy az agrárszakképzésben a vállalkozóvá válást milyen módon támogatja a középszintű szakképzés. A tanulmány kiinduló hipotézise, hogy az agrárium fejlődésében az automatizáció és a digitalizáció mellett ugyanolyan fontosságú az ökológiai gondolkodás, ami csak akkor lehet sikeres, ha össze tud kapcsolódni egy új típusú gazdálkodási kultúrával, a piaci és a vállalkozási képességek, beleértve a marketing és a szervezetfejlesztés ismeretkörét is erőteljesebben jelennek meg a mezőgazdasági tevékenységben. = The aim of the paper is to show the main tendencies in the vocational and educational training in the agriculture at the grammar schools and beside it to analyze the education of the entrepreneurial skills and knowledge. The main tenet of the paper is the development path of the agriculture is not just the automation and digitalization but the ecological viewpoint. This last point needs a more comprehensive perspective from the farmers especially referring to the entrepreneurial skills including the marketing and organization behavior

Szakképzés és fejlettség = Qualification and development

Tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a tudásalapú gazdaság korszakában milyen fejlődési utakat járhat be jelenlegi fejlettségi szintjének fényében a hazai szakképzés. Ennek érdekében a hazai szakképzés történetének áttekintését és annak jelenlegi állapotát – területi differenciáltságát és a gazdasági fejlettséghez kötődő kapcsolatának vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a magyar szakképzés évszázados jellemzője a területi különbségek fennállása, az egyes területek ágazati struktúrája meghatározó a szakképzés fejlődésében. A felzárkóztatási folyamatban a szakma műveléséhez szükséges ismeretek és a szakmai kultúra átadása egyaránt fontos a szakképzés fejlesztésében, illetve a lemorzsolódás visszaszorításában. = In our study, we sought to answer the question of what development paths vocational education and training can take in the era of the knowledge economy, given its current level of development. To this end, we reviewed the history of vocational education and training in Hungary and examined its current state - its spatial differentiation and its relationship to economic development. As a result of the study, it can be concluded that the existence of regional differences is a centuries-old characteristic of Hungarian vocational education and training, and the sectoral structure of each region is a determining factor in the development of vocational education and training. In the process of catching up, the transfer of skills and professional culture is important both in the development of vocational education and in reducing drop-outs

Tudásalapú gazdaság – Iparpolitika – Felsőoktatás : Knowledge based economy –industrial policy –higher education

A tanulmány célja, hogy a tudásalapú gazdasághoz illeszkedő iparpolitika és felsőoktatás-politika kereteit bemutassa. Az elemzés kiindulópontja, hogy szerkezetváltás megy végbe a globalizáció technológiai folyamataiban. Új ágazatok emelkednek ki és új intézményi szerkezetben történik a technológia irányítása. Az ágazati váltás legfontosabb eleme az infrastruktúra megújulása, ami köré szerveződnek az ágazatok. A tanulmány második részében a felsőoktatás változását mutatjuk be, ami mindig is szorosan kapcsolódott az iparpolitikához. Az új elem a tudásalapú gazdaság időszakában, hogy az oktatás átfogóbb szerepre tesz szert, a gazdasági fejlődés alapvető intézményi kerete lesz. A tanulmány harmadik részében emiatt elemezzük empirikus eszközökkel a hazai felsőoktatás lemorzsolódási mutatóit, és mutatjuk ki, hogy a felsőoktatási intézmények részéről az erőfeszítés a hallgatók megőrzésére hosszú távon kifizetődő lehet. The aim of the paper is to provide a policy framework for the industrial policy and higher education policy in the knowledge-based economy. The knowledge-based economy and society is the main feature of new era of globalization which means that new industries have launched, and new institutional structure has started to build in a global scale. The main characteristic of the new technology is the infrastructure (including space technology, 5G) and the infrastructure gives a new impetus to other industries. In the second part of paper, we show several stages of the development of higher education. Our main tenet is the strong connection between industrial policy and the development of higher education. We argue that the higher education will have got a stronger role in the new era. In the third part, we analyze the dropout rate in the Hungarian higher education and give some policy recommendation to mitigate it